szerda, február 14

7-ev

Reggel van én meg újra küszködök a "Hungárián-101"-el. Nem gondolná az ember mennyire nehéz meg szokni az ékezeteket, sajnos annál könnyeb meg szokni az elhagyásuk.
Na de nem erről szó a mai nap. Ma és tegnap és holnap is diploma munkát renderelek (rendereltem), ez a számitógépes fotorealisztika utolsó fázisa lehetne, persze nincs idő, így maradnak a kevésbe fotorealisztikus de az épület tömegét előnyösen bemutató képek. Posztoltam is kettőt, a kezdetekről. Építészeti egyetemen vagyok diák 4-éven az egyetem 6 éves így mi kissebek segítünk a nagyoknak (: "szép dolog tolunk" mondhatnók sajnos nem a dolog szépsége késztet minket, a tény az hogy kedves egyetemünkön sajnos olyan épület-komplexumot kel készíteni, amire egy meglett építesz iroda is hónapokat szánna nyilván nincs elég idő egy embernek el végezni a feladott munka tömeget ezért kisebb munkacsoportok alakulnak ki. Nyilván a közöségek kialakulásában ennek jó hatása van, mégis nem éjszakázások és 20 órás számítógép előtt ülési maratonok alatt kéne az ilyen ki alakuljon. Sajnos hogy az egyetem alatt ez végig így történik, párhuzamos tervek és leadások tömege rabolja azt a kis szabadidőt ami a fiatalságunk tenné ki. Nem hibáztattatok senkit, magam választottam...